Budaörs Város Önkormányzata 2024. december hó első hetében módosította a város víziközműveire vonatkozó 2024–2038 közötti gördülő fejlesztési tervet (GFT). Az előterjesztés szerint a következő évre halasztják a Kaktusz utca víziközműfejlesztésének kivitelezését, miután a vízjogi létesítési engedélyt jelentős késéssel kapták meg. Az ügyet azonban nem csak az időzítés és a prioritási sorrend teszi érdekessé.
Egy utca, nyolc ingatlan, de kié az előny?
A Kaktusz utca mindössze nyolc ingatlant foglal magában (088/1-088/8 helyrajzi számok), melyek külterületi telkek, gyümölcsös besorolásúak vagy gazdasági épületként funkcionálnak. Az utca 1. szám alatti ingatlan például a Kémény-Bau Plus Kft. tulajdonában van, akik két ingatlant is birtokolnak a területen. Miközben ezek a külterületi telkek prioritást élveznek, Budaörs belterületén egy másik, súlyosabb probléma húzódik meg.
Frankhegy: 155 hektárnyi belterület, 93 lakóingatlan víz nélkül
A Frankhegyen, Budaörs belterületén, mintegy 93 lakóépület – többségében kisgyermekes családok otthona – vízellátása továbbra sem megoldott. Jogszabályi kötelezettség írja elő az önkormányzat számára, hogy biztosítsa a lakóházak napi ivóvíz-szükségletét, különösen, ha az ingatlanokhoz nem érhető el közeli vízvételi lehetőség. Ezt a 2011 évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról határozza meg.
Ezen felül további ellehetlenítés is történt az évek során. Az önkéntes budaörsi tűzoltóktól lehetett rendelni vizet és sokan igy oldották meg, azonban az önkormányzat 5 tonnás súlykorlátozást rendelt el a területre, amire hivatkozva nem szállíthatnak vizet a tűzoltók, se más cég.
Az önkormányzat a problémára adott válaszában azt állítja, hogy nem köteles vizet biztosítani, mivel a lakóépületek építtetői az engedélyeztetési eljárás során nyilatkoztak a lakófunkcióhoz szükséges műszaki feltételek meglétéről, beleértve az ivóvíz biztosítását. Ez azonban több ponton is megkérdőjelezhető. A Frankhegyen található lakóházak ugyanis kizárólag 1990 előtt épülhettek, amikor még zajlott Budaörs víziközmű-hálózatának fejlesztése. Az ezt követő időszakban az önkormányzat átminősítette a területet „hétvégi házas üdülőterületté,” ezzel kizárva a lakóépületek építésének lehetőségét.
Félrevezető érvelés?
A polgármesteri hivatal válaszában – melyet a Frankhegyért Csoport közérdekű adatigénylésére adott – az áll, hogy a lakók saját felelősségükre vállalták a vízellátás megoldását. Ez az érvelés azonban figyelmen kívül hagyja, hogy az érintett lakóépületek kizárólag az átminősítés előtt épülhettek, amikor a víziközmű-hálózat kiépítése folyamatban volt, és az önkormányzati kötelezettségek világosan fennálltak. A válasz tehát nemcsak csúsztatásnak, hanem a tények elferdítésének is tekinthető, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az átminősítés óta sem történt érdemi előrelépés a vízellátás megoldásában az önkormányzat részéről.
Miért pont a Kaktusz utca?
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az önkormányzat prioritást biztosít a Kaktusz utcának, ahol alig néhány külterületi ingatlan található. Eközben a belterületen élők évtizedek óta várnak a vízellátás megoldására, és a helyi víziközmű társulat, a Budaörs Frankhegy Viziközmű Társulat, továbbra is küzd a lakók érdekében. A társulatot többen ingatlanspekulációval vádolják, miközben az önkormányzat nem titkolt tervei közt szerepel, hogy nagyobb, 3–5000 négyzetméteres telkek kialakítására és villanegyedek építésére törekszenek. Az eddigi fejlesztési akadályokat és a Társulat működésének gátolását sokan ezzel hozzák összefüggésbe.
Felvetődő kérdések:
– Miért élvez előnyt a Kaktusz utca nyolc külterületi ingatlana a Frankhegy 93 lakóingatlanával szemben?
– Hogyan magyarázható, hogy Budaörs Város Önkormányzata a törvényi kötelezettségek ellenére sem biztosít napi ivóvizet a belterületi lakóknak?
– Miért kerülhetnek előtérbe olyan érdekek, amelyek a belterületi lakók jogainak és szükségleteinek háttérbe szorítását eredményezik?
– Az ügy nemcsak a Frankhegy lakói, hanem a közvélemény számára is komoly kérdéseket vet fel az önkormányzat döntéshozatali mechanizmusairól és prioritásairól. A válaszok keresése továbbra is folyamatban van.
Idevonatkozó jogszabályok:
– a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
– a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és
létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm.
rendelet valamint
– az 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet