Ahogy az a hobbijaim szekcióban látszik, sok mindennel foglalkozom munka mellett. Az egyik – és jelenleg legtöbb szabadidőmet elvevő ilyen tevékenység a méhészet, melyet a Frankhegyen művelek. 3 éve vágtam bele 3 méhcsaláddal, jelenleg épp 19 kaptárban laknak a szorgos kis „bogarak”.
Ahány méhész, annyi szokás, avagy mindenki a saját kaptárrendszerét és módszereit szokta etalonnak tekinteni, de mivel én kezdő vagyok, így mielőtt belevágtam a youtube-on keresgéltem oktatóvideók után először. Így találtam rá Molnár Jenőre, aki Somogytúrban méhészkedik, kicsivel nagyobb tételben mint én. Jelenleg neki ~700 méhcsaládja van összesen. Egy 3 részes videóban magyarázta el, hogy ő milyen rendszert használ és hogyan (lásd lentebb az első részt, akit érdekel esetleg).
Mivel engem meggyőzött a videó megkerestem őt és utána tőle vásároltam méheket, illetve azért OKJ-s végzettséget is szereztem méhészetből. Jenő azóta is a mentorom és barátom, mindig örömmel megyek el hozzá tanulni és segíteni is.
Valószínűleg sok olvasóm tudja, hogy a méhészetben az „aratás”, a legnagyobb hozamot és bevételt termelő méz általában az akác virágzásához kötődik. Idén a furcsa tavasznak köszönhetően az akác nagyon korán elkezdett virágozni, majd jött 2 hét lehűlés – néhol fagy is – ami miatt az ország déli részein van ahol szinte alig termeltek a méhek akácmézet, míg északabbra a hideg még pont a virágzás előtt-kezdetén ütött be, így terméskiesés alig volt. Így volt ez nálam is. Budaörsön, Frankhegyen átlagosan jobb akáctermelést lehetett tapasztalni, mint Jenőnél Somogytúrban. Igaz, én idén először pergettem akácot, mert általában vegyes virágméz a „specialitásom”, így tavalyhoz képest összehasonlítási alapom nincs, csak az idei területi különbségekről van információm.
Mivel a saját akác pergetésemen csak ketten voltunk egy budaörsi méhész társammal, így sajnos arról videó nem készült (majd hárs/napraforgó utáni pergetésről szerintem készítek pár kisebb anyagot). Viszont Jenőnél a 700 család egyidejű méz elvétele 15 ember együttes megfeszített 3 napos munkájával végezhető el. Így ott maradt időm kicsit videózni is. (Jenő rakodó kaptárakban dolgozik, -ahogy én is – melyen a felső méztéri fiókból vesszük el a mézet a méhektől a pergetéshez.)
Egy kis ízelítő, hogyan is néz ki a mézelvétel egy profinál:
Kaptárbontással együtt kevesebb, mint 3 perc/család! Ilyen amikor egy hatékony 3 fős kis csapat dolgozik és mindenki tudja a feladatát. Elvétel után talicskával a mézpergető helyiségbe kerülnek a lépek, ott a fedett részekről leszedik a méhviaszt, majd bekerülnek a keretek a pörgető gépbe. A pörgetés maga egy nagyjából 6 perces művelet, mely során 1x megfordítják a gépben a kereteket, hogy mindkét oldalon kifolyjon belőlük a méz, miközben forgatja a gép őket. Ezután a kipergetett kereteket visszatalicskázzák és egy másik méhcsalád méztéri fiókjába kerülnek vissza. Kemény munka, de ilyenkor látszik meg a méhész egész éves tevékenykedésének eredménye!